2008
Advent első vasárnapja November 30.-ára esett. Előző este a szegedi nagy színházba mentünk előadásra. Hazafele a megnyitott karácsonyi vásárló utcán sikerült beszerezni a koszorú alapját és díszeket, gyertya már volt otthon.
Így aztán Nov. 30.-án ebédkor meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon. Igaz nem a hagyományok szerint készült, de ilyenre sikerült. Isteni illata volt a fahéj rudacskáktól és a fahéj illatú gyertyáktól!
És íme, egy cikk a hagyományról:
„Advent a nagyböjthöz hasonlóan bűnbánati időszak, amelynek liturgikus színe a viola (lila). Az adventi koszorú gyertyái közül három viola, egy pedig rózsaszínű. Az öröm színe ugyanis a fehér, s ez a lilával, a bűnbánat színével keveredve rózsaszínt ad. Mivel advent harmadik vasárnapja az öröm vasárnapja, vagy latin nevén Gaudete-vasárnap – e nap szentmiséje bevezető énekének első szavai ugyanis: Gaudete
in Domino semper (Örüljetek az Úrban mindig) –, ezen a
napon gyújtják meg a rózsaszín gyertyát. A miséző pap is violaszínű miseruhát használ egész adventben, de a harmadik vasárnapon rózsaszínt is választhat.”
“A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
Szűz Mária – aki megszülte a fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
Két gyertyagyújtás között némi vásárlás történt a mézeskalács, bejgli és egyéb sütemények alapanyagainak a beszerzése. Na és persze 5.-én este megjött a Mikulás is, igaz nagyon lassan ért ide, mert hó egy száll sem esett, nem csúszott a szánkója! Néhány napig a mikulás ajándékai varázsolt el bennünket a megszokott hétköznapokból.
7.-ei gyertyagyújtás után illő volt gondolkodni az ajándékokon és a karácsonyi ételeken. Igaz némi kobaktörés után kiötlöttük, hogy akinek csak tudunk, színházjegyet ajándékozunk. Úgy is lett. De maradt még gondolkodni való bőven így is. Kinek mit vegyünk? Ételreceptek után kezdtem kutatni a neten. Ezüstvasárnapra már az alapanyagok nagy részét sikerült megvenni. Sőt kezdett kikörvonalazódni az ünnepi ételsor is.
13.-án megdézsmáltuk a kis állatkánk (törpe höri) eledelét és elvetettük a Luca búzát. Had zöldelljen karácsonykor. Persze locsolgatni kellett szorgalmasan.
(Ez nem saját kép, csak illusztráció, mert a miénket nem fényképeztem le sajnos.)
Luca búzavetés népi hagyomány, jelzi az eljövendő termést.
Receptje: Karácsonyi mézeskalács Hozzávalók: 1 tojás, 5dkg margarin, 10dkg méz, 30dkg liszt, 10dkg porcukor, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál őrölt fahéj, 1 kávéskanál őrölt szegfűszeg, (mazsola, dió a díszítéshez). Elkészítés: Por alapúakat összegyúrjuk és belemorzsoljuk a margarint, majd hozzáadjuk a tojást és a mézet (melegen). Ha ragad kis lisztet adunk hozzá, ha száraz kevés mézet. Ezután hurkapálca vastagságúra nyújtjuk, szaggatjuk, mazsolával, dióval díszíthetjük. Tepsit margarinnal vékonyan bekenjük. Figyelmesen sütjük, hogy ki ne száradjon. Díszítés: hozzávalók: 10 dkg porcukor, 1 tojás fehérje. Tojást keményre verjük, és apránként hozzáadjuk a porcukrot (akkor jó, ha már nem folyik). Zacskóba rakjuk és kivágjuk a sarkát, majd kidíszítjük a kalácsokat. Hagyjuk megszáradni a kalácsokon, utána dobozba rakjuk. Ha kicsit tovább szárítottuk volna a sütőbe a kelleténél, semmi gond karácsonyig nedvességet szív magába. Ezért aztán érdemes minél hamarább megsütni! |
A harmadik gyertya felragyogása napján 14.-én elkészült a mézeskalács is a gyerekek segítségével. Nagyon finomra varázsoltuk. Görög mézzel és kész fűszerkeverékkel készült és köszönhető annak is, hogy a gázsütőnk javítás óta soha nem látott remek formában van.De én úgy döntöttünk nem készítünk rá tojásos masszát díszítésként, hanem porcukorba forgatjuk. Olyan varázslatos havas mézesek lettek.
A bevásárló központokat sajnos meg kellett látogatni párszor mire mindent sikerült, megkapnunk. Karácsonyfánkat is meghozta közben a Jézuska. Az erkélyen várakozott, hogy eljöjjön az ő ideje is. Aranyvasárnapon 21-én az utolsó adventi gyertya meggyújtásakor karácsonyi zenéket hallgattunk, persze egész hónapban mentek a lejátszóba a karácsonyi CD-k, kazetták. Ráhangolódtunk erősen Jézus születésére, az ünnepre. Sajnos ezen a napon még volt egy futásunk a Tescóba, Corába, mert egy ajándékot nem tudtunk beszerezni a karácsonyi vásárló udvarból, pedig ígérgették az utolsó percig. Meleg sapka hiányában hát nyakunkba a bolt, semmi ötlet, rengeteg ember, jaj, jaj, nagyon kemény volt. Ilyen többet nem lesz. Végül is világújdonság 3&1-ben borotvakészletet sikerült vásárolnunk. Ja és megvettük a kacsát a 24.-i étkek fő fogásának valót. 22.-én megsütöttem a diós mákos bejglit. Jól sikerültek, két diétás és két cukros bejglit készítettem a szokásos receptemből:
Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 15 dkg Ráma margarin 2 dkg élesztő, egy fél deci tej,
1 kiskanál cukor, 1 tojássárgája, só;
·
· a mákos töltelékhez: 25 dkg darált mák, 1dl tej, egy fél citrom reszelt héja, 2evőkanál cukor, 2 alma, 5 dkg mazsola;
· a tetejére: 2 tojás sárga.
A lisztet a margarinnal, a cukros tejben megfuttatott élesztővel, a tojás sárgával meg egy csipet sóval összedolgozzuk, és egy óráig pihentetjük. Ezután két cipóba osztjuk, és mindkettőt téglalappá nyújtjuk. Az egyiket diókrémmel, a másikat mákkal kenjük meg, és egyenként összegöngyölve, sütőlemezre fektetjük. A tetejüket megszurkáljuk, tojás sárgával először hosszában, majd keresztirányban megkenjük, és még 20 percig pihentetjük. Ekkor ismét megkenjük, hideg helyen még 10 percig állni hagyjuk. Előmelegített sütőbe toljuk, és először erős lánggal, majd takarékkal szép pirosra sütjük
- A diótöltelékhez a tejet a cukorral felforraljuk, majd a darált diót belekeverve, a barackízzel, a reszelt citromhéjjal meg a mazsolával ízesítjük.(szerintem több cukor kell a töltelékekbe)
- A máktöltelékhez a tejet a cukorral felforraljuk, és a mákot bele keverve, a tűzről levesszük. A megtisztított almát bele reszeljük, és reszelt citromhéjjal meg a
mazsolával ízesítjük.
23.-a szintén a sütés - főzés jegyében telt el. Elkészült 100 db hó kifli.
Diós, gesztenyés, lekváros. Három féle sósat is sütöttem: márványsajtost, brinza túróst és rozslisztest. Ezek karácsonyfaformákra szúrtam ki. Közben feltettem egy hatalmas nagy fazék töltött káposztát is fődögélni. Had haladjanak a dolgok, mint a karikacsapás. Végül a kacsát befűszereztem és a hasába 1 rozmaringos almát helyeztem és kitettük az erkélyre hűsölni a karácsonyfa társaságába. Hamarosan követte az elkészült finom töltött káposzta is. Már csak annyi maradt hátra, a következő nagy nap eseményeire hogy előkészítsem az apróságokat is. 24. én Elkészült a kacsa sült krumplival és kétféle párolt káposztával.
Receptje: Kacsasült pezsgős káposztával Hozzávalók (5 személyre): 3 kg kacsa, 50 dkg vöröskáposzta, 50 dkg fehérkáposzta, 20 dkg vöröshagyma, 75 dkg burgonya, 4 dl száraz pezsgő, 6 dk g kristálycukor, 1 csokor petrezselyem, só, bors, majoránna, köménymag, ecet. A megtisztított kacsákat kívül-belül jól megsózzuk, a belsejét kevés majoránnával és őrölt borssal bedörzsöljük,(én majoránnás almát is tettem a hasüregbe) majd tepsibe téve kevés vizet öntünk alá és 150 fokon, gyakori locsolgatás mellett pirosra, ropogósra sütjük. Amikor már kezd pirulni, cikkekre vágott pirított burgonyát teszünk mellé. Ha megsült, zsírját leöntjük, és a káposztát ezen a zsíron pároljuk meg. A piros és a fehér káposztát vékonyra szeleteljük külön-külön. A hagymát karikára vágjuk. A kacsazsírt két lábosba téve megpirítunk benne 30 g cukrot, amikor a cukor karamell színű, hozzáadjuk a hagymát, pár csepp ecetet és a káposztát. Kevés köménymaggal és sóval fűszerezzük. Erős tűzön állandó kevergetés mellett pároljuk, és közben 2 dl pezsgővel locsolgatjuk. Tálaláskor a feldarabolt kacsa mellé rendezzük a fehérkáposztát, a burgonyát és a vöröskáposztát, végül finomra vágott petrezselyemmel meghintjük |
Ezen kívül készült még főt tojással töltött pulykatekercs rántva, natúr pulyka szelet, karácsonyi figurákat ábrázoló tészta, krumplipüré. Halászlé amit, csak ki kellett engednem, és pulykahúsos Gírosz leves, valamint vegyes zöldség köret, és Görög csillis mártás.
Időközben a karácsonyfa is bekerült az erkélyről: A gyerekek már nagyon várták, hogy díszítsék és közbe 1-2 szalon cukit elcsenjenek. A díszeket már napokkal ezelőtt felhozták a garázsból. Most csak fel kellet aggatni az aranyszínűeket és a frissen vásárolt zöld és zöldes arany díszeket, cukrokat. Az égősor is felkerült és a végén az angyalhajszálak nagyon feldobták a kicsit defektes gyökeres ezüstfenyőnket. Mivel nem igazán volt minden oldala egyforma és a csúcsa pedig félreállt. Némi bosszankodás és preparálás után végül is egyenesbe jött.
Ételsoraim elkészültek, az asztalt már megterítette a család apraja nagyja, mindenki tüsténkedett. Én meg bevonultam a fürdő szobába és vettem egy jó nagy habos fürdőt. Közben „díszvendégünk” a Mama is megérkezett.
Nos, elkezdődhetett az ünnepi ebédünk.
Minden finom és jó lett. Mindenki jóllakott és elégedetten váltottunk át a sütikre, italokra. 
Bár az „aprónépet”(nagyobbak mint én) már igazából a Jézuska érkezése tartotta lázba. Ami, egy kicsit váratott magára, mert a nagylány dolgozott és még nem érkezett haza. Közben a legszebb karácsonyi dalokat hallgattuk. Mikor megérkezett hamarosan berepült a Jézuska is a nyomában, lehet, hogy ő engedte be, mert nem is csöngetett! Gyűrű, fülbevaló, parfüm, MP3 lejátszó, ágytakaró, ingek, könyvek, piperék stb. sorakoztak a karácsonyfa alatt gazdára várva. Úgy tűnt mindenki meg volt elégedve!
Kicsomagolás után átmentünk az Apósomhoz és Anyósomhoz. Ott szokott találkozni a szűkebb család a férjem ágán. Mindenki mindenkit megajándékoz, nagy bontogatás eszem-iszom, dinom, dánom és mindenki nyüzsög, bontogatja az ajándékit! Estére kelve ismét otthon kártyáztunk a beállított ebédlő asztalon.
Karácsony reggelére ébredve nagy élményben volt részünk. Leesett a várva-várt hó.
Igaz nem volt túl nagy havazás, de pár centi is bőven elég volt arra, hogy fehérkarácsonyunk legyen. Ennél jobban soha nem lehetett volna időzíteni ezt a kis hóesést. Ahogy kinéztünk az ablakon minden fa, bokor mesebeli fehér köntösbe burkolózott. A réteket is fehér takaró lengte be. Azt hittük ez csak egynapos álom lesz. Ám a hidegnek köszönhetően még jan. közepén, amikor írom ezt a kis szösszenet, akkor sem olvadt el teljesen. Karácsony napján színházba készültünk, mivel magunknak is ajándékoztunk a Diótörő című előadásra jegyet a nagyszínházba és a családból még 5 embernek. A lányok előtte nagy szépítkezést rendeztek.
Kellemes kis előadás után, egy étteremben jöttünk össze mind a tízen egy pohárköszöntőre. A hóesést nagy hideg kísérte és alig vártuk, hogy haza érjünk majd meg fagytunk a színházi ruhánkban. Újabb családi társasjátékozás következett.
Karácsony másnapján vendégek jöttek hozzánk, velük is nagy UNO kártyacsatát rendeztünk. Mindenkinek nagyon tetszett, nagy játékos élménnyel mentek haza. Pedig az elején húzódoztak, hogy ők nem is tudnak ilyet játszani.
Karácsony utáni napokon is sokat játszottunk még és moziba mentünk, megnéztük a „Négy karácsony” című filmet. Újabb vendégeink is voltak és ismét játszottunk. Játszottunk és nagyon kellemes hangulatban teltek el a napok.30.-án Szarvasra kirándultunk. Eredetileg több hely is szóba jött: Gemenci erdő, Gödöllő környéki kastélyok, Ópusztaszeri Nemzeti park. De egyik helyen sem volt nyitva semmi. Na, Szarvason is meghiúsult a múzeumlátogatás, bár magamból kiindulhattam volna, hogy én is azért vagyok otthon, mert ilyenkor a kutya sem akar múzeumba stb. menni. Nem baj azért Szarvas olyan, hogy sokadik nekifutásra sem lehet betelni vele.
Végig mentünk a töltésen és megnéztük a történelmi múltat idéző kopjafákat és a régi ország közepénél kötöttünk ki. A Katalin hajó ott fagyoskodott a Kőrös holtágának partján, aki jobb időkben a folyón szeli a vizet, arborétumi programként. Fák bokrok zúzmarától dideregtek, mi pedig a jó kis -6 C°-tól.
Bár vittünk magunkkal forró teát és jól beöltöztünk, de azért időnként meg – meg csapott a tél hidege bennünket. A befagyott folyón már csúszkáltak gyerekek. Mi is odamerészkedtünk és élvezettel vettük birtokba a befagyott holtágat. Jégbe fagyot kagylók látványa fogadott bennünket. Nagyon szép volt a téli Szarvas, jó ötlet volt ide jönni.
Ezután visszasétáltunk az autóhoz és a Halászcsárdába mentünk ebédelni és melegedni.
Kellemes kandalló tűz, gyönyörű díszített karácsonyfa fogadott bennünket és finom ételek vártak ránk.
Ebéd után az Anna parkba túráztunk, sajnos itt sem volt nyitva a múzeum.
Nem baj megnéztük a híres mocsári ciprusokat a folyó partján sétáltunk, nézelődtünk a téli parkban és ismét a jégre vágyakozott a csapat csúszkálni és szánkózni.
A régi ország közepét jelző kis emlékmű dombra épült, onnét a gyerekek lecsúsztak párszor szánkóval. Igaz nem volt túl sok hó de, azért valamennyi erre is esett.
Szilveszter napja a szokásos mederben folyt (sajnos, jó lenne már 1 kis frissítés). A városba ebéd,
kicsi séta, nagylány meglátogatása.
Hazafele családlátogatás.
Este mamánál betűjátékkal és kártyával ütöttük el az időt.
23 óra fele otthon vártuk az újév beköszöntését. Addig készültünk rá, hogy vagy 7 perccel lekéstük.
BÚÉK
Nem baj némi pezsgőzés, tűzijátékozás és zenehallgatás után aludni ment csapat. Nem volt ez sem olyan nagy durranás, de nekünk így volt jó!
Elsején nagyot aludtunk, végre sikerült olvasnom. Lencseleves és malacsült, virsli evés közepette elszaladt a nap.
2.-án vendégségbe mentünk, újévet köszönteni. Folytattuk a megkezdett játékos napokat dominó römivel. Mondanom sem kell, hogy milyen remekül elvolt a csapat. Következő napon dolgozni mentem, de utána ismét vendégségbe mentünk. Itt pókereztünk, de nekem ez nem tetszett, untam. A többiek viszont jót játszottak.4.-én névnapoztunk itthon s a rákövetkező napon pedig megkezdődött mindenkinek a dolgos újév. És már el is érkeztünk a vízkereszt napjához. Ímmel-ámmal kopasztgattuk a fát. Míg végül is pár nappal később sikerült teljesen megszabadítani a kis fenyőt az összes dísztől.
Így telt el a mi karácsonyunk és környéke.
